Városunk: Martfű
A város Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Tisza bal partján, a Tiszatenyő - Szentes vasútvonal, a 442. számú főút és a folyó találkozásánál fekszik. Jelenleg a megye legdinamikusabban fejlődő települése.
Bár a Szolnoki kistérséghez tartozik, a megyeszékhely és a Tiszazug között önálló térségszervező és foglalkoztatási funkciókat lát el. Vonzáskörzetébe hat község tartozik, melyek népessége együttesen meghaladja a 30 ezer főt.
A város keleten Mezőhékkel, délen Tiszaföldvárral, északon Rákócziújfaluval határos. A Tisza jobb partján Vezseny a legközelebbi település.
A város megközelítése, infrastruktúrája
Martfű távolsága a fővárostól 124 km, a megyeszékhelytől 20 km. Szolnok vagy Kunszentmárton felől a 442. számú főúton közelíthető meg. A szomszédos települések; Mezőhék, Mezőtúr és Mesterszállás a 4627-es úton, Törökszentmiklóst pedig a 4629-es számú úton lehet megközelíteni Martfűről.
Martfű nagyon jól megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel is.
A 1990-es évek eleje óta, iskolai időszakban helyijáratos autóbusz közlekedik a városban.
1996-ban a Tiszán úszó hajókikötőt létesítettek, mellyel a nyári idényben közlekedő sétahajók kikötése lehetővé vált.
Martfű városa elsőként csatlakozott az országos közutak mellett kerékpárút-építési akcióhoz, így már 2,5 km korszerű kerékpárút biztosítja a város egész területén a közlekedést.
Martfű élővize a Tisza
A város életében, mint minden Tisza parti település életében, nagyon fontos szerepet játszott a folyó, csakúgy mint napjainkban is.
A városnak az árvíz ellen természetes védelmet nyújtanak a magas partfalak. A Tiszát fűz- nyár-éger ligeterdők övezik. A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-Tiszai tájvédelmi körzet része. Gazdag növény és állatvilág népesíti be a festői szépségű partszakaszt. A Közép-Tiszai tájvédelmi körzet védett területének nagysága: 7 670 hektár. Ebből 833 hektár fokozottan védett terület, melynek részei a következők: Pélyi madárrezervátum, az Óballai és a Vezsenyi Természetvédelmi Terület, valamint a tiszakécskei partifecske-telep. A Vezsenyi Természetvédelmi Terület szabadon látogatható, ahol a folyó mocsárártereket és ligeterdőket ölel körül.
A folyó egyedülállóságát kiemelve meg kell említenünk a tiszavirágzás jelenségét, amelynek szemtanúi lehetünk minden év júniusában.
A tiszavirág a kérészek ősi csoportjába tartozik. A kérészek között Európa legnagyobb és legszebb faja a tiszavirág. Korábban számos európai folyóban előfordult, nagyobb tömegben már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán élnek. A faj rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, különösen a mederben történő folyamszabályozási beavatkozások és a víz szennyezése csökkenti életterét. A faj minden előfordulási formája és élőhelye természetvédelmi oltalom alatt áll! A tiszavirág lárvatelepek a meredek falu és agyagos mederszakaszokon találhatók. Itt a lárva három évig fejlődik, így három nemzedék él együtt. A harmadik év júniusában a lárva előbújik és a parton vagy a víz felett a szárnyas alakját ölti fel. A szárnyas alakok egy-egy élőhelyen ugyanazon a napon és ugyanabban az órában bújnak elő és a víz felett cikázva keresik párjukat. A szaporodás után a hím, majd a peterakás után a nőstény is elpusztul, beborítva a folyót. Ezt a rajzást nevezzük tiszavirágzásnak, ami igen látványos és népszerű, egyedülálló jelenség. A tiszavirág egyben a Tisza szimbóluma is.
Martfű szellemi-kulturális élete:
Az martfűi művelődési ház épületében 500 személyes színház- és moziterem, 300 személyes táncterem és három darab 20-50 fő befogadására alkalmas terem található. Az intézményben működik már az alapítás óta a Városi Könyvtár. 66 ezer kötetes felnőtt és gyermekkönyvtár, informatikai terem és zeneszoba várja a látogatókat. A Városi Művelődési Központban gyakran rendeznek kiállításokat, komoly és könnyűzenei koncerteket. hát-íves épületet, melynek alaprajza jeruzsálemi kereszt alakú. Az ablakokat Mohai Attila iparművész készítette.
Martfű jelene:
1997 augusztus 20-án avatták fel Gyurcsek Ferenc, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását a Szent István szobrot a város főterén. Ugyancsak Gurcsek Ferenc alkotása az 1848-as emlékmű, amelyet 1998. március 15-én avattak fel, az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulóján a főtéren.
A Szent István téren, Martfű főterén, 1996-ban épült a Református templom. A Szent Tamás Katolikus Templomot 1994-ben vehették használatba a hívők. A katolikus templom jelenkori építészet különlegesen értékes alkotása. Marosi Gábor tervezte az indiai stílusjegyeket magán hordozó, szamárhát-íves épületet, melynek alaprajza jeruzsálemi kereszt alakú. Az ablakokat Mohai Attila iparművész készítette.1997 augusztus 20-án avatták fel Gyurcsek Ferenc, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását a Szent István szobrot a város főterén. Ugyancsak Gurcsek Ferenc alkotása az 1848-as emlékmű, amelyet 1998. március 15-én avattak fel, az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulóján a főtéren.Református templom:
Katolikus templom:
Szent István szobor:
1848-as emlékmű:
Martfű város főterét, a Szent István teret díszíti, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat pályázata alapján elnyert Tisza szobor is, amely Martsa István szobrászművész alkotása.
Tisza szobor:
Martfű természeti kincse
A város nagy természeti kincse a 62 Celsius fokos termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluorid tartalma is jelentős. A város melegvizes strandját ellátó termálvíz 2003 januárjában megkapta az elismerő gyógyvíz minősítést.
A gyógyfürdő a Toma Bau ZRt. tulajdonában van, és a Martfű Termál SPA részeként üzemel, jelenleg felújítás alatt áll, megnyitását 2009. I. felére tervezik. A gyógyvíz reumatológiai panaszok enyhítésére, kezelésére alkalmas, mellékhatásként nőgyógyászati problémák, műtéti sebek gyógyulását segíti elő.
